Csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.

A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben.  Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet. A fejedelem ugyanis hadsereggel akarta, erőszakkal Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567 -ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.

Csíksomlyó éneke 

Ki az édes Szűzanyát szívből szereti, 
Szent őrömmel siessen őt köszönteni. 
Üdvőzlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 
Ki a székely nép földjében kivirágoztál. 

Nyitva áll előttünk a somlyói templom, 
Ahol eltűnik minden bú és fájdalom. 
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 
Aki Erdély hős földjében kivirágoztál. 

Őrömében sír bennünk a szív és lélek, 
Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk, Téged 
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 
Ki a székely nép szívében kivirágoztál. 

Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye, 
Lecsendesül a kebel zajló tengere. 
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 
Aki Csíkcsornlyó kertjében kivirágoztál. 

Átvesszük üzenetedet Csíksomlyói Szűz, 
Katolikus hitünkhöz a szeretet fűz! 
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 
Aki a magyar lelkekben kivirágoztál.