Ha elnök lehetnék

Az év embere

Böngészés közben találtam erre a kimondottan érdekes képre. Az amerikai Time magazin minden évben "Az év embere" titulust ítéli oda egy olyan személynek, csoportnak, gépnek vagy elvont fogalomnak, mely az adott évben kiemelkedő katással volt a világra. 

Meglehetősen érdekes ez a cím, hiszen mind diktátorok mind pedig az ellenük küzdő szabadságharcosok is megkaphatják. A Wikipedián megtekintettem az év embereinek listáját, és eléggé nagy ellentmondásokba ütköztem. Azon nem lepődtem meg, hogy szinte mindegyik 1923 után megválasztott amerikai elnök szerepel a listán, valamelyik többször is, akármilyen érdekes ügyei is voltak...

Szerepel ezen a listán például Mahátma Ghandi, és hogy csak egy ellentétet említsek Joszif Visszarionovics Sztálin is. Egyikük a béke egyik fő nagykövete, a másik pedig egy diktátor, akinek a lelkén milliók halála szárad.

A legérdekesebb számomra viszont az alábbi képen is látható két választás. A magyar szabadságharcos utáni évben az éppen aktuális szovjet vezér, Nyikita Szergejevics Hruscsov kapta meg ezt a címet, az az ember, aki aktív szerepet játszott szabadságharcunk leverésében. Érdekes elképzelései vannak az év embereiről ezeknek az amcsiknak...  

A nándorfehérvári diadal

Az 1400-as évek közepén még javában folyik a török terjeszkedés a Balkánon. II. Mehmed eddigre már több mint 200 várost és 12 országot csatolt birodalmához. Úgy tűnik a török sereg megállíthatatlan.

A török 1455 és 1456 telét egy újabb hadjáratra való felkészüléssel töltötte, amely a Magyar Királyság ellen irányult. Ekkor, és mindig is Szent István országa volt az a hely, ahol megállították az agresszorokat, hisz a Magyar Királyság teljes területét sohasem tudták egészen elfoglalni. Az 1456-ban induló hadjárat első célja Nándorfehérvár elfoglalása volt, ahova július 4-én ért a török sereg, mint egy ezer kilométeres út után. A vár azért volt fontos célpont, mivel a Dunán lévő fontos hajózási útvonal mellett helyezkedett el, valamint a Duna és a Száva torkolatánál. Az utánpótlás mozgatásának a legkönnyebb és leggyorsabb módja pedig a vízi szállítás volt, tehát Nándorfehérvár birtoklása kulcsszerepet játszott a hadműveletekben.

A törökök mintegy 40000 fős reguláris sereggel, és 30000 főnyi irreguláris sereggel rendelkeztek. Egyes történészek a reguláris csapatok számát 50000 főre becsülik, tehát a teljes támadó sereg 70-80000 főre tehető. Emellett a sereg rendelkezett még közel 300 ágyúval, amelyhez a szultán a legjobb kezelőket, mérnököket gyűjtötte össze Európa szerte. Tehát nem is kell mondanom, a tüzérség nagy része a keresztény országok zsoldosaiból állt. 

A csata vázlata

A Szilágyi Mihály vezette védők száma mintegy 5-7000 főre tehető, míg a mellettük felvonult Kapisztrán János által vezetett magyar-szerb keresztes sereg 30-35000 főből állt. A Hunyadi János vezette felmentő sereg is csak 8-10000 emberrel rendelkezett. 

Az ostrom első tíz napja a vár lövetésével, és a védők éheztetésével telt. A körbezárt várak ellen ez volt a bevett stratégia. A fáradt, éhes védő nem tud olyan aktívan harcolni a rájuk törő jól ellátott és friss csapatok ellen. Hunyadi ezért is tartotta fontosnak a vár minél előbbi felmentését. Július 14-én, a magyar sereg támadást mért a Dunát elzáró, és az őket a keresztes seregtől elválasztó török flottára. Elkeseredett kézitusa alakult ki a hajókon, amely állítólag öt órán át tartott. A török Szeád-ed Din leírása szerint „A Száva és a Duna vérfolyammá vált, a zöld mező tulipánszínt öltött. A hajókon tomboló vérözönben küzdő bátrak, a folyó vizén átúszva jutottak szárazra a várnál.”  

Csak Szilágyi Mihály segítségének volt köszönhető, hogy a felmentő sereg át tudott törni a törökök hajózárán, és fel tudta gyújtani azok hajóit. Hunyadi serege így át tudott kelni a folyón, és a védők segítségére tudott lenni.

A szultán tudta, hogy segítség érkezett a várba, de még így is magabiztos volt, sokkal nagyobb és képzettebb sereggel rendelkezett, mint a várban rekedt védők. Folytatta az ágyúzást, és a leírások szerint a földdel tette egyenlővé a vár falait, majd július 21-én kiadta a parancsot a végső rohamra.

Dugovics Titusz önfeláldozása. 

Hunyadi az utolsó pillanatban még négyezer pihent keresztest berendelt a várba, így a védők létszáma húszezer fölé emelkedett. A török hagyományos taktikával támadott, elöl az alacsonyabb harcértékű erők, hogy a védők tüzét magukra vonják, majd mögöttük a szpáhik és a janicsárok. A védők a hatalmas nyomásnak nem tudtak ellenállni, néhány óra múlva kénytelenek voltak feladni a várost. Éjfél után a harc már a vár falai körül folyt, amelyen ekkor már öt török zászló lobogott. A szultán pasaságot és jutalmat ígért harcosainak a lobogó kitűzéséért és a magyarok ezt természetesen igyekeztek megakadályozni. Dugovics Titusz, Hunyadi János veterán harcosa ekkor vitte végbe hőstettét, mellyel az önfeláldozó magyar katona jelképévé vált. A hajnali derengésben messziről látszó jelenet lelkesítően hatott a védőkre, a törököket viszont megzavarta. Hunyadi már előzőleg friss erőket kért a keresztes táborból, és mikor az erősítés megjelent a törökök hátában, lovasságával rácsapott a vár belső udvarán harcoló janicsárokra. Az ütközet végül magyar győzelemmel végződött, július 22-én reggelre az utolsó törököt is kiszorították a városból. A védők ügye ennek ellenére reménytelennek látszott, mert veszteségeiket már csak alacsony harcértékű keresztesekkel tudták pótolni, míg a szultánnak még bőséges ereje maradt egy ismételt támadásra.  

Hunyadi, a törökverő

Kapisztrán és Hunyadi között a csata alatt végig súrlódások voltak fellelhetőek, máshogy képzelték el a további hadműveleteket. Kapisztrán engedetlen volt, nem hallgatott Hunyadi parancsaira, ennek is köszönhető a győzelem. A keresztes sereg egy része átkelt a folyón és támadást indított a török tábor ellen. Kapisztrán megpróbálta lebeszélni őket, és átkelt a folyón. A keresztes sereg többi része ezt félreértette, és azt látva, hogy Kapisztrán is a támadók között van, elindult, és megtámadta a törököt. A szultán válaszként a lovasságát küldte a keresztesek ellen, evvel megpecsételhette volna a keresztes sereg sorsát. El is vágta a sereget a várbeli védőktől, és a sereg módszeres elpusztítósába kezdett. Azonban elkövetett egy nagy hibát, a tüzérségét védtelenül hagyta. Hunyadi ezt észrevéve kitört a várból, és elfoglalta az ágyukat, majd pedig a török ellen fordította azokat. Hunyadi maradék nehézlovassága támadásba lendült a két tűz közé szorult török lovasság ellen. A maradék magyar sereg is kitört a várból, és megtámadta a törököt. Ezt látva a török sereg fejvesztve menekülni kezdett, a harcokban a szultán is megsérült, és elvesztette az eszméletét. A oszmán sereg többször is megpróbálta visszafoglalni az ágyukat, de nem járt sikerrel. A csata végeztével a magyar sereg visszavonult a várba, hogy ki tudja magát pihenni a következő török támadásra. Az azonban nem következett be, a török az éjszaka folyamán kiürítette a környéket, és visszavonult. Mindent hátrahagytak, csak a sebesültjeiket szállították el, mintegy 140 szekérrel. A magához térő szultán a vereségről tudomást szerezve öngyilkosságot kísérelt meg, de ebben megakadályozták, ezután elrendelte a visszavonulást Konstantinápolyba. A várat csak 65 évvel később, 1521-ben tudta elfoglalni a török.

Hunyadi a győzelem után nem vette üldözőbe a törököt, azonban egy új had szervezésébe kezdett, mivel most látta elérkezettnek az időt a török Európából való kiszorítására. Azonban nem érhette meg ezt a hadjáratot, augusztus 11-én a pestisjárvány következtében életét vesztette. A keresztény sereg vezére pedig október 23-án vesztette életét ugyancsak a járványban. Ez a két halál beárnyékolta a további terveket, és a sereg nem indult útnak. Azonban a nándorfehérvári diadal közel 70 évre megállította a török terjeszkedést Európában, tehát jelentős haditettnek számít.

A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája. 

A győzelem híre gyorsan tova szállt a keresztény világban, és mindenhol harangszóval ünnepelték a magyarok tettét. 1456. június 29-én kelt úgynevezett Imabullájában III. Kallixtusz pápa az egész egyházra előírta a déli harangszót. Ennek a célja az volt, hogy a muszlimoknál naponta ötször imára hívó imám kiáltásához hasonlóan a keresztényeket is imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a törökök elleni győzelméért. Így a mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá és később innen terjedt át Európa többi keresztény országára.
Már 555. éve minden délben szólnak a harangok őseink diadalának emlékére. Büszke vagyok tetteikre, valamint arra, hogy egy ilyen jeles évfordulón születhettem. Remélem egyszer majd ők is büszkék lesznek rám. Ámen!

„Ártatlan vagyok, soha nem öltem, soha nem raboltam, hanem a hazámat szolgáltam”

Ma lezárult a Képíró-per első felvonása. Az első fokon született felmentő ítélet ellen a vád fellebbez. Az izraeli Wiesenthal Központ vezére, a fő "nácivadász" Ephraim Zuroff úgy nyilatkozott, hogy ez egy gyalázatos ítélet az újvidéki mészárlások áldozataira nézve.

"Felháborító és felfoghatatlan az ítélet a bizonyítékok, az eseményekről való ismereteink és Képíró ezekben játszott szerepe fényében. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltoztassuk, és gondoskodjunk arról, hogy Képíró a börtönben fogja befejezni az életét, nem pedig békében és nyugalomban, mint amire a mai ítélet feljogosítaná." - nyilatkozta Zuroff.

Gondolom ez azt takarja, hogy lenácizzák a bírót, az ügyészt, és mindenkit aki valamilyen formában részt vesz/vett a tárgyaláson, evvel ellehetetlenítik ezeket az embereket, egyszer csak megtörnek. Végül is ki adna manapság egy náci szavára? Senki. Manapság az az úr, aki egy szelet fúj Izreallel, a Likuddal,  a Fidesszel, a hitgyülivel és még sorolhatnám.

Arról nem tesz említést a fő vadász, hogy hogyan próbálták meg befolyásolni a tanúkat, és hogy bizonytalan eredetű  bizonyítékokat mutattak fel. Minek is adna? Felettébb valószínű, hogy az ügyet csak azért pörgették fel, hogy legitimitást nyerjenek saját működésükre.

Még mindig jobb nácik!? után nyomozni, mint a saját portájuk táján körülnézni. Ja, hogy a palesztin nép elleni erőszak nem népirtás? Nem az, mivel a kiválasztott nép fiai követik el. Ez a per is csak egy újabb ürügy arra, hogy a zsidók az állítólagos holokauszt mögé bújva szerezzenek érvényt a tetteiknek. Kíváncsian várom a további fejleményeket.

Darwin-díjra érdemes cigányok, avagy mitől fénylik a sötét cigánysor?

Másfél tucat gyöngyösi cigány került kórházba az utolsó júniusi hétvégén. A hátrányos helyzetűek hatalmasra duzzadt, vörös szemekkel jelentek meg a helyi kórházban.

Jóhiszemű ember azt gondolná, hogy még éjszaka is hegesztettek, de az igazság az, hogy a páciensek "valahonnan" szereztek egy UV szoláriumot, ami egész éjszaka üzemelt. Mivel barnulni már nem tudnak, úgy döntöttek, hogy felrakják a falra, mert milyen jól néz ki, ha bulizás közben világít a ruhájuk.

A buli hevében arról elfeledkeztek, hogy az UV sugárzás erősen károsítja a szemet. Mivel órákon át a rögtönzött diszkófényben mulattak, így hajnalban nyolcan, másnap tízen kerültek kórházba súlyos szemgyulladással.

Ez az eddig egyedülálló, de a cigányoktól nem meglepő eset legyen tanulság mindenki számára. A híresen sötét gyöngyösi éjszakában ne menjetek a fény felé...

(Ecsedi Tamás blogja - kuruc.info)

Székely Kata balladája

учиться!учиться!!учиться!!!-Tanulni,tanulni,tanulni!

A tegnapi napon befejeztem középiskolai tanulmányaimat. Aztán most van két használhatatlan szakmám, de legalább van róla papiros ugye. Csak az a bajom, hogy keményfedeles mindkettő. A lényeg, hogy 6 év után végeztem és most várok. Várom, hogy bírálják el a felvételi jelentkezésemet felsőoktatási intézménybe. Mert hiába az eddig összegyűjtött nyolc! bizonyítvány(ált.isk., középiskolai, érettségi, technikusi bizonyítvány, nyelvvizsga-államilag elismert és külföldi,valamint kettő szakképesítés) , tanulni kell. Miért? Friss diplomásként sem lesz munkatapasztalatom. Sajnos a munkáltatók pedig erre hajtanak. Legyél fiatal, ambíciózus, tapasztalt, legalább egy diplomával, de inkább többel, felső fokú nyelvtudással, ne legyen családod, legalábbis kisgyerek ne legyen, aztán sorolhatnánk még. 

Tanulni,tanulni,tanulni!De miből? Persze ott vannak a szülők, a család többi tagja. Segítenek, iskoláztatnak, ám egy idő után egyre több kiadással kell szembesülni. Jöhet a diákmunka(bár abból aztán biztosan nem lehet finanszírozni egy iskola elvégzését), aztán, ha nagyon kell a pénz, egyetem alatt a diákhitel, amit Isten tudja hány évig lehet majd törleszteni.

Azért, ha nagyon szeretnénk, találhatunk pozitívumot is abban, hogy szinte alapvető elvárás a diploma. Mit is? A tanult(abb) társadalom valószínűleg újabb és jobb ötletekkel áll elő minden témában. Bár amíg Magyar Bálintok és Hiller Istvánok töltik be az oktatási miniszter posztot, magunkat kell képezni. Talán megint ráférne az oktatásra egy gróf Klebelsberg Kunó.

Az ország vezetésének nagy része noha, még mindig az előző rendszerből maradt a nyakunkon, lassan de biztosan kiöregszik. A mi generációnk talán addigra végzi el az egyetemet, főiskolát. Tehát tekinthetjük, úgy, hogy a mi feladatunk lesz az ország jövőjéről gondoskodni. Ezzel csak egy probléma van, hogy addig mi mindent művelhetnek a kétharmados honatyák, a még a sírból is visszanyúló másként gondolkodók, valamint az örök ifjú szocik.

A tanulmányok befejeztével pedig csak reménykedhetünk abban, hogy megfelelő állást találunk, vagy egyáltalán találunk munkát. Jelenlegi helyzet szerint 24 évesen végzem el a főiskolát. Akkor mikor is lehet családom? Mert ahhoz, hogy gyereket vállaljon valaki, biztos megélhetést kell biztosítani. 30 éves korom előtt semmiképp nem tudok családot alapítani. Talán erre is kellene gondolni a nagy globalizálódásban. Persze lehetne még boncolgatni a témát nagyon sokáig. Zárásképp pedig csak egy kérdésem volna; hol van a megígért egymillió munkahely?