"Sértő Kálmán több, mint 700 verset írt. Stilisztikailag értelmezve: vannak közöttük jobbak is rosszabbak is. Azt azonban vegyük figyelembe,hogy életében több folyóiratban jelentek meg munkái, három válogatott verseskötete jelent meg, írt vagy ötszáz novellát, nyolcszáz cikket, egy színházi kritikát és öt szerelmes levelet. "
Ez a név: Sértő Kálmán mégsem mondd egy átlagos érettségizett fiatalnak semmit. Tanítják-e? Nem. Ő is az elfeledett magyar írók/költők egyike. Pontosabban nincs ő elfelejtve, csak munkássága nem felel meg épp a mindenkori hatalomnak. József Attila Nem, nem soha című verse sem szerepel az irodalomkönyvekben, legalábbis eddig nem szerepelt. Tisztán emlékszem a tanárnő válaszára, mikor kérdeztem mért nem tanulunk róla; "Mert az a vers szerkezetileg és irodalmi szinten sem megfelelő a tananyaghoz." Miért....?
Sértő Kálmán egy verse és annak zenei feldolgozása:
utolsó komisz kenyerem,
de ne legyen többé a hazám
akkora,mint a tenyerem.
Ha elbukom, hát volt értelme,
védtem egy kócos szeretőt,
lábhoz tett fegyverrel állok meg,
hősen az Úristen előtt...
Bizonytalanok most az órák,
titokba burkolt honlapok,
de gyűlölöm a satnya várást,
indulni inkább kész vagyok!
Puskám csövébe virágszálat
Tűz majd egy kis magyar leány,
és csillagokkal lüktet szíve
utánam őszi éjszakán..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése